Organikus hasi kórképek szűrése - Dr. Kurucsai Magánrendelések 

Laktóz intolerancia (tejcukor érzékenység)

A laktóz (tejcukor) a tejben és a tejtermékekben előforduló diszacharid, melyet a laktáz nevű enzim alakít át a vékonybélben felszívódó egyszerű cukrokká, glükózzá és galaktózzá. A szükséges enzim teljes vagy részleges hiánya laktózintoleranciát okoz, ekkor a tejcukor nem emésztődik meg, nem szívódik fel, koncentrációjának megfelelően vizet szív a bélbe és tejfogyasztást követően hasmenést okoz. A vastagbélbe jutó tejcukrot a bélbaktériumok megerjesztik, rövidláncú zsírsavakra, végül széndioxidra és hidrogénre bontják le, tovább fokozva a haspuffadást és a hasmenést (a fruktóz és a szorbitol nagy mennyiségű fogyasztása is hasonló tüneteket produkálhat). A laktázszint a születés után a legmagasabb, ezután az életkor előrehaladtával - folyamatos laktózbevitel ellenére - is csökken. A betegség általában 20-40 év között jelentkezik. 

A tejcukor-érzékenység kezelés lépései:

1. diagnózis felállítás
2. egyénre szabott étrend összeállítása dietetikussal konzultálva, hogy a már kialakult tápanyag hiányos állapotot is megszüntessük
3. a hasmenés okozta károsodott bélflóra helyreállítása (mint a gluténérzékenység esetén is) ún. kor specifikus bélflóra helyre állító készítményekkel
4. laktózmentes termékek megismerése
5. szájon keresztül szedhető laktáz enzim alkalmazási lehetőségei azaz laktáz enzim pótlás

Kapcsolódó vizsgálataink:

Laktózintolerancia szűrés genetikai vizsgálattal /Genoid laboratórium/
Funkcionális teszt elérhető, amennyiben heterozigóta hordozás igazolódik

Igazolt betegség esetén adókedvezmény érvényesítésére van lehetőség, dg. E7390 Laktóz intolerancia alapján.

Glutén intolerancia (cöliákia)

A cöliákia (lisztérzékenység) az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin, amit az ember normálisan az étkezései során fogyaszt el. A lisztérzékenység leggyakoribb formájában glutén fogyasztása hatására jellegzetesen sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Kezelése gluténmentes diétával lehetséges.

A lisztérzékenység alapvetően örökletes, kialakulásában azonban környezeti tényezők is szerepet játszhatnak, melyek közül a legfontosabb, hogy a táplálékkal glutén, pontosabban annak alkoholban oldódó formája, gliadin kerül a szervezetbe. A glutén a búza, az árpa, a rozs és a zab magjában található gliadinból és gluteninből álló fehérjekeverék. Ez az anyag teszi a lisztet ragadóssá, tartja össze a lisztes tésztákat.

A lisztérzékenység nem allergia, de a gliadin ahhoz hasonlóan antigén-antitest reakciót, immunválaszt vált ki a vékonybélben. A vékonybél nyálkahártyájának felületét bélbolyhok növelik, hogy a tápanyagok minél nagyobb felületen szívódhassanak fel. Az immunreakció következtében a bélbolyhok elpusztulnak (boholy-atrófia). A felszívó felület rendkívüli csökkenése miatt valamennyi tápanyag felszívódása romlik, emésztési, felszívódási zavar (malabsorptio) jön létre. Legfontosabb következményei az alultápláltság, vitamin- és ásványi anyag-hiány, és ennek nyomán különböző betegségek (pl. vérszegénység, csontritkulás).

A cöliákia legtípusosabb tünetei a hasmenés, akaratlan, kóros fogyás és a gyengeség. Ezek a diagnosztizált lisztérzékenyek 80 százalékára jellemzők. Régen a tipikus tünetek alapján a lisztérzékenységet gyerekkorban kezdődő betegségnek tartották, de ma már tudjuk, hogy felnőttekben is igen gyakori. Azoknál a felnőtteknél, akiknek gyerekkorában a betegséget jellemző tünetek híján nem fedezték fel, felnőttkorban is nem típusos tünetek jellegzetesek, s így a betegség felismerése nehezebb.

Első lépésként vérvizsgálat szükséges a diagnózis felállításához. A lisztérzékenység megállapítása és szűrése, illetve a gluténmentes diéta betartásának ellenőrzése a legjobb tesztek a vérszérumban lévő gliadin-ellenes, endomysium-ellenes (EMA=endomysial antibody) és a transzglutamináz-ellenes, IgA vagy IgG típusú antitestek (tTG) kimutatásával történik.

Nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS)

A nem cöliákiás gluténszenzitivitást ugyanazok a panaszok jellemzik, mint a cöliákiás gluténérzékenységet: hasfájás, puffadás, hasmenés, ritkábban előfordulhat bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati/vetélés, meddőség, jelentkezhet potenciazavar, alvászavar, ízületi probléma, depresszió is. 

Lényeges különbség: a nem cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) esetében nem károsodik a vékonybél, nincsenek társbetegségek.

Nem cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) jellemzői:

• jellemzően felnőttkorban jelenik meg
• közvetlenül a szövettani, és a szerológiai vizsgálatok sem mutatják ki
• nincs vékonybél károsodás
• nem jelentkeznek társbetegségek
• szövődmények nem ismertek
• családi halmozódás nem ismert
• nincsenek társuló autoimmun betegségek
• a panaszok a glutén fogyasztásához köthetőek
• ki kell zárni a cöliákiát és a búza allergiát

Adott esetekben a gluténtartalmú élelmiszer elfogyasztása után már akár 20 perccel nagyon markáns hasi tünetek jelentkezhetnek, ami nem annyira jellemző a klasszikus cöliákiára.

A diagnózis felállításához vérvizsgálat szükséges.

Diverticulosis (vastagbél-divertikulum)

A vastagbél-divertikulumok a vastagbélben bárhol, de leginkább a végbél előtti szakaszon, a szigmabélen létrejött kitüremkedések. Kialakulásában szerepet játszik a rostban szegény táplálkozás. 60 éves kor felett az emberek mintegy felében előfordul, de csak az esetek ötödében okoz panaszokat: vérzést (friss piros vér a székletben), gyulladást vagy perforációt.

Enyhe esetben a gyulladás körülírt, legfeljebb mikroperforáció alakul ki, amelyet a körülötte kialakuló tok elhatárol környezetétől. Ilyenkor a betegek bal oldali alhasi fájdalomról számolnak be, előfordulhat székrekedés, de akár laza széklet is, továbbá hasmenés, hányás, láz is. A gyulladt terület a hasfalon keresztül tapintható lehet. A gyulladásos terület a bél üregét elzárhatja, bélelzáródás is kialakulhat.

Súlyos esetben a bél a szabad hasüreg felé perforálhat. Ilyenkor hashártyagyulladás, esetleg tályog alakulhat ki.

A gyulladt divertikulum a környező szervek felé is perforálhat, sipoly alakulhat ki a húgyhólyag felé. Ebben az esetben a vizelet levegővel keveredik, és gyakoriak a húgyúti fertőzések. Ha a perforáció a hüvelybe történik, nagy perforációs nyílás esetén a hüvelyből székletcsorgás észlelhető.

A divertikulumokból vérzés is megindulhat, ha a bennük pangó széklet felmarja az erek falát. A gyomor-bélrendszer alsó szakaszából meginduló vérzések mintegy feléért a divertikulumvérzés a felelős. Ilyenkor a székletben friss piros vér látható.

A divertikulumok kialakulását rostban gazdag (10-30 g/nap) diétával és rendszeres székletürítéssel előzhetjük meg. Már meglévő divertikulumok esetén ugyanez vonatkozik a gyulladás és a vérzés kialakulásának megelőzésére. Ez a diéta nemcsak a divertikulumok szempontjából hasznos, hanem a vastagbélrák megelőzése során is. Heveny tünetek esetén viszont éppen ellenkezőleg, salakszegény táplálkozás (csak folyadék) szükséges.

Vastagbélrák, végbélrák 

Korai stádiumban, amikor a vastagbélrák még épp csak elkezdett kialakulni, a daganat rendszerint még semmilyen tünetet nem okoz.
Később aztán, ahogy a vastagbélrák növekedésnek és terjedésnek indul, számos különféle tünet jelenhet meg. A tünetek típusa döntően attól függ, hogy a vastagbélrák a bél mely pontján alakult ki.

A vastagbélrák leggyakoribb, általában korán jelentkező tünetei az alábbiak:
Véres széklet
A véres széklet oka, hogy a tumor vérezni kezd. A vérzés általában nem folyamatos, és a vastagbélrák korai állapotában nem is nagymértékű, ezért nem is mindig észrevehető. Jól látható és könnyen észrevehető jel viszont, amikor a széklet színe kifejezetten sötétté válik a vele elkeveredő vér miatt.
A vastagbélrák egy másik, szintén korai tünete lehet a vérszegénység, amely a tumor folyamatos vérzése következtében alakulhat ki. A kismértékű, de rendszeres vérveszteséget idővel komoly fáradtság, gyengeségérzet és sápadtság kísérheti.
Nyálkás széklet
A széklettel együtt nyákos váladék is ürülhet. Ez szintén nem mindig feltűnő, de ha jelentős és tartós változást tapasztalunk a székletünk állagában, érdemes orvoshoz fordulnunk.
A székletürítési szokásaink tartós megváltozása
A vastagbélrák további, szintén korai tünete lehet, ha a szokásosnál ritkábban vagy épp gyakrabban székletet üríteni. Székrekedés és hasmenés tehát egyaránt előfordulhat.
Egyéb tünetek
Hasi fájdalmaink is lehetnek, ezen kívül enyhe teltségérzet maradhat vissza a székletürítést követően.

A vastagbélrák előrehaladásával párhuzamosan a tünetek rosszabbodhatnak és az alábbi panaszok jelentkezhetnek:
a tumor fokozódó vérzése miatt egyre véresebb, illetve egyre nyálkásabb lesz a széklet, gyakoribbá és súlyosabbá válhat a hasmenés, állandósulhat a székrekedés, fokozódó hasi fájdalmak, állandósult teltségérzet székletürítést követően, általános rossz közérzet, fáradtság, testsúlycsökkenés jelentkezhez.

Ha a vastagbélrák immár fokozott növekedésnek indult és nagy kiterjedést ért el, el is zárhatja a bél egy szakaszát. A vastagbélrák tüneteként ilyenkor erős hasfájás léphet fel, más panaszokkal, például hányással együtt.
Előrehaladott vastagbélráknál néha előfordulhat, hogy a daganat átlyukasztja a bélfalat (perforálódik). A széklet ilyenkor a hasüregbe kerülhet, ami súlyos fájdalommal jár.
Ha a vastagbélrák a szervezet egyéb pontjaira is átterjedt (vagyis áttétet adott), akkor további tünetek jelentkezhetnek. Ezek jellege attól függ, hogy az áttét melyik szervet érinti.

A végbélrák tünetei

Végbél alatt a végbélnyílástól számított 15-20 centiméteres szakaszt, végbélrák alatt pedig az itt megjelenő rosszindulatú daganatot értjük. Bár a végbélrák tünetei alapvetően hasonlóak a vastagbélrák tüneteihez, adódhat néhány különbség.

A végbélrák "idegentest-érzést", illetve folyamatosan jelenlévő székelési ingert válthat ki. Ennek következtében azonban általában korábban felismerhető, mint a vastagbélrák.

A vérzés itt is jellemző tünet, de a vastagbélrákkal szemben - ahol a székletvér sötét, illetve feketés színű - a végbélráknál inkább élénkpiros a vér színe. Ennek oka, hogy a vér ilyenkor nem a bél felsőbb, hanem a legalsó szakaszából származik, így még friss és nem sötétedett be. A vérzés emiatt ránézésre nem is igazán különíthető el az aranyér által okozott, ugyancsak élénkpiros színű vérzéstől.
A két betegséget emiatt - legalábbis a kezdeti tünetek szintjén - nem a vérzés, hanem jellemzően a fájdalomérzet megjelenése alapján lehet megkülönböztetni: míg a végbélrák rendszerint fájdalmatlan, addig az aranyér a legtöbbször fájdalommal jár együtt.

A felsorolt tüneteket nemcsak a vastagbélrák vagy a végbélrák, hanem számos más betegség - például a fekélyes vastagbélgyulladás is kiválthatja.
Vérzést a már említett aranyér is okozhat, és sokkal gyakrabban, mint a vastagbélrák, vagy a végbélrák. Az aranyér és a vastagbélrák által okozott vérzést a vér színe különbözteti meg: aranyér jelenlétekor a vér nem sötét, hanem sokkal inkább világos pirosas színű.
Azonban a sötétebb színű vér sem feltétlenül a vastagbélrák tünete. Ezt ugyanis okozhatja például egy vérző gyomorfekély is.

Hasnyálmirigy gyulladás

A betegség vezető tünete a fokozatosan erősödő, gyakran övszerű felhasi fájdalom, amely a szegycsont alatt, a has felső-középső részén jelentkezik. Köhögés, erőkifejtés, hirtelen mozdulat esetén a fájdalom rosszabbodik, míg felülés és előrehajolás esetén jellemzően enyhülnek a panaszok. A hasfájás mellett émelygés, hányás (néha száraz öklendezés), haspuffadás, bélhűdés, 38°C körüli láz, alacsony vérnyomás-értékek (akár ájulás) észlelhetők.

Gyulladás legtöbbször akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy által termelt és alapesetben még inaktív emésztőenzimek áramlása megakad, és a bélrendszerbe kerülés előtt aktiválódnak. Amennyiben a hasnyálmirigy megtelik az aktiválódott enzimekkel, súlyos gyulladással, akár szövetelhalással járhat.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladást előidéző elzáródás kiváltó okai a következők lehetnek:

Epekő miatt kialakuló vezetékelzáródás okozza az esetek 45 százalékát, ugyanis az epe és a hasnyálmirigyenzim közös vezetékben egyesülve éri el a nyombelet. Epekő eredetre utal, ha a fájdalom hirtelen jelentkezik és gyorsan erősödik, egyes esetekben pedig a szemfehérje sárgás elszíneződése is epeúti kövességre hívja fel a figyelmet. A túlzott alkohol- és ételfogyasztás felelős az esetek 30 százalékáért. Típusos a sok sör, sok töltött káposzta kombináció, amely megterheli az emésztőrendszert, a májat. A rendszeres alkoholfogyasztás jellemzően krónikus formát okoz.

A hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztikájában a tünetek mellett a laborleleteké a vezető szerep. A vérbe kerülő emésztőenzimek (amiláz, lipáz, elasztáz) emelkedett szintje igazolja a betegséget, de az emelkedés mértéke nem függ össze a lefolyás súlyosságával. A képalkotó vizsgálatok közül a hasi ultrahang képes a gyulladásra utaló jeleket észlelni. Mivel sugárterheléssel nem járó, egyszerű vizsgálatról van szó, a betegség lefolyásának követésére, szövődmények felismerésére is megfelelő módszer.